ARCHALTFOTOKONZERV

free hit counter javascript

Kislexikon  Szótárak  Agnoszkáló táblázat  | Vegyszerismertető | Receptek Petőfi dagerrotípia  Dagerrotip ötvösjelek  |   Dagerrotip lemezméretek  |  Dagerrotip installációk és konzerválás  |  Dag. konzerválástörténet  |  Üveglemezméretek  Vizit és más kártyaméretek Analóg vég | Forte Linkek  |  Irodalomjegyzék |  Magyar-magyar fotószótár  | Időrendi tábla  | Főmenü  | Fórum  | Blog | E-mail |


Dictionaries  | Petőfi daguerreotype | Daguerreotype hallmarks | Daguerreotype installations type | History of the daguerreotype conservation  |  Daguerreotype sizes | Glass plate sizes | Visit & other card sizes | Forte | Links | Literature | English menu  | Forum  | Blog | E-mail |



Vissza a menübe: Írások a Petőfi dagerrotipről és vélhető készítőjéről.


ENGLISH VERSION



  Creative Commons License  Flesch Bálint, ARCHALTFOTOKONZERV, 1990-2007.

Ez a szöveg a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható . .

Flesch Bálint



Kísérlet a Petőfi dagerrotip szerzőjének megállapitására, dagerrotip lemezek adatainak számitógépes értékelése segitségével


utolsó módosítás: 2013.03.27.


Helyzetmagyarázat


1989-ben egy kiállítás kapcsán, -- némileg kalandos körülmények között -- módom nyílt a magyarországi közgyűjteményi dagerrotipállomány egy részén megelőző állományvédelmének alapvető műveleteit elvégezni (a védőcsomagolás légmentességének helyreállítása, ill. ha nincs, készítése). E munka néhány tapasztalatáról a Budapesti Könyv és Papírrestaurálási Konferencián, 1990 szeptemberében egy előadásban számoltam be.

A munka során felvettem a kézbe került dagerrotipek fontosabb  technikai adatait és fényképes dokumentáció is készült. Eközben kialakult egy űrlapséma az adatfelvételre. Az adatokat az adott korban (1980-as, 90-es évek) számomra elérhető szinten (Commodore 64 :-) számítógépre vittem.
Bemutatnám  az említett számítógépes ürlap sematikus képét -- jelenlegi formájában -- melyet, egy esetleges adatgyüjtéshez is -- minimálváltozatként -- ajánlanék (bővíteni tudniillik lehetne). (Popup-felugró ablak)

De erről még lesz szó. 

Bár a későbbiekben nem  volt módom tovább haladni ezen az úton a körülményeim alakulása folytán. (A társadalom kevéssé díjazza a túl önálló kezdeményezéseket, főleg ha nincsenek szinkronban az adott munkaterületen uralkodó érdekrendszerrel.) Nem álltam meg azonban, hogy a birtokomba került értékes adatbázist ne próbáljam feldolgozni mikor ennek technikai feltételei megteremtődtek számomra. Kipróbálandó e lehetőséget -- egy a munka során felmerült gyanú valószínűségét vizsgáltam meg. Feltűnt ugyanis, hogy két dagerrotip fényképezési módja és egész jellege mennyire hasonló a Petőfi dagerrotipéhez -- melynek szerzője körül megoldatlan viták dúlnak a kezdetektől. (E kísérlet eredményét először 1996 januárjában a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátorkonfrenciáján publikáltam.)

Előrebocsátom nem vindikálom magamnak a jogot a kérdés eldöntésére csak szeretném közreadni amit megtudtam. Azt hiszem ez lesz az első ellenőrizhető, tárgyi  tényeken alapuló adathalmaz ezügyben.

Másik célom viszont ezzel az írással (ismét) felhívni a figyelmet egy  dagerrotiplemez adatgyűjtemény létrehozásának szükségességére, hasznosságára (ezt mindkét említett előadásban is megtettem, falrahányandó némi borsót).

De erről majd a végén.


Egy kis dagerrotipologia

 
Az eljárást az 1840-es évek elejétől az 1850-es évek elejéig használták széles körben, vele egyidőben a (papír) negatív/pozitív képet adó Talbotip (Kalotip) eljárás volt használatban. A két eljárást az 1850-es években a kollódiumos nedves negatív és albuminpapír pozitívból álló módszer váltotta fel.

A dagerrotip lemezek általában egyik oldalon
ezüstözött és polírozott, fél milliméter körüli vastagságú rézlemezek. Az ezüstözés legjobb technológiája e célra a galvanizálás volt de (szabadalmi okokból) ilyen lemezeket csak 1851-től gyártottak e célra (amikorra a dagerrotip korszaknak már vége kezdett lenni). Addig különféle bonyolult mechanikai eljárásokkal készültek a lemezek ezüstbevonatai. Általában nagyobb mennyiséget termelő manufakturákban készültek és készáruként kerültek a felhasználókhoz, ellentétben a többi ekkor használatos fényképészeti technika anyagaival, melyek a felvételező által készítettek voltak. A lemezek különböző minőségben kerültek forgalomba, ez főleg az ezüstréteg eltérő vastagságát jelenti. A minőséget, készítési módot gyakran egyezményes ötvösjelek tudatják a lemezen a leggyakoribb, ezüsttartalomra utaló minőségjelzés a 40-es és a 30-as volt. Ez azt jelenti, hogy a lemez teljes tömegének 1/40 -ed vagy 1/30-ad része ezüst. 10-60 -ig terjedő skáláról tudok de a széleskörű használat időszakában 20-40-ig fordul elő. A jel francia eredetű lemezt valószínűsít, mivel csak ott volt előírva a használata, de amerikai lemezeken is előfordulhat, ahol (piaci nyomásra) némely gyártók szintén használták.

(Jelentősége:  A rontott lemezeket újrapolírozva, tisztítva -- bizonyos feltételek esetén
-- ismét felhasználhatták és annál többször, minél vastagabb és jobb minőségű volt az ezüstréteg. Egy jobb --galvanizált, jól polírozott, stb.--  40-es lemezt 2-3-szor lehetett újrahasználni.) 

30 min. jel       40 min. jel
 minőségjel 30                                   minőségjel 40 M    

Némelyik jel révén megtudható a készítés helye (néha pontos címmel), technikája, a cég neve, sőt az az időszak is amikor a lemez készülhetett. Bővebben a dagerrotip ötvösjelekről.

JP ötvjel.   Gaudin ötvjel
Ötvösjelek J.P. 40 és GAUDIN 30 


Jellemző a lemez mérete is. Már a kezdetektől "szabványos" méreteket használtak az alapméret, az úgynevezett egészlemez 6 x 8 párizsi hüvelyk volt (162 x 216 mm.). A  gyakrabban használt méreteket az egészlemezhez viszonyított méretükről nevezték el pl.: negyedlemez, hatodlemez, nyolcadlemez.

 Ezen a linken  a dagerrotiplemezek mérettáblázata látható (popup-felugró ablak).


A történet szempontjából a hatodlemez (és a nyolcadlemez) lesz az érdekes, ez volt egyébként az egyik leggyakrabban használt méret.

E méreteknél kisebb eltérések természetesnek tekinthetők s sok az utólag, más méretűre vágott lemez is.  (Ez is fontos lesz!)

Az, hogy többféle oldalnagyság szerepel egy méretnél, azért van mert e méretek különböző okokból kissé módosultak az idők során. Különbségek  adódhatnak abból is, hogy az eredeti méretek párizsi hüvelykben értendők s a hüvelyk koronként és országonként változó méretet jelentett. Így előfordulhat más, pl.angol (inch), porosz (zoll), vagy bécsi hüvelyk szerinti méret is.

Az egyes képeknél alkalmazott díszes védőcsomagolások (továbbiakban installáció) stiláris elemei, szerkezete, anyagai, stb. szintén jellemzőek az egyes időszakokra és tájegységekre esetenként magára a készítőre.
(Dagerotip installációkról bővebben itt.) Itt majd az Osztrák-Magyar Monarchiában és környékén az 1840-es években elterjedt változat lesz a lényeges.

A kezdetektől alkalmazott védőcsomagolás védte meg a lemezt a levegőben lévő károsító anyagok hatásától, amelytől az elszíneződik és a kép láthatatlanná válik. Bár ez a konzerválási módszer már az 1840-ben megjelent, Zimmermann Jakab által fordított leírásban is benne volt de később sikerült jól elfelejteni.  A beoxidálódott képeket viszont lelkesen tisztogatták ciánkáliumos metódussal, így ezt is. Ez a legkárosítóbb mellékhatású tisztító eljárás amit egyébként vagy 100 éven keresztül sokan, sokszor alkalmaztak. Magyarországon egész az 1960-as évekig. Valószínűleg ennek a két szerencsétlen körülménynek (védőcsomagolás hiánya miatti oxidáció, majd emiatt káliumcianidos tisztítás és aztán újra az egész) köszönhető a kép jelenlegi rossz állapota is. (Escher Károly írása a dagerrotip egyik, általa végzett  tisztításáról.) Egy jól karbantartott védőcsomagolás, és viszonylag jó tárolási körülmények (általános esetben) akár máig megóvhatták volna jó állapotban e fényképet.

                  Barger

Fig. 8. SEM micrographs showing the comparative results of microstructural alteration of shadow particle agglomerates due to cleaning. (a) is an untreated sample, (b) is from the KCN treated sample, (c) is from the thiourea treated sample and (d) is from the one-minute sputter cleaned sample. The marker in all the micrographs indicates 5 μm.

A kép M. Susan Barger, S.V. Krishnaswamy, & R. Messier: THE CLEANING OF DAGUERREOTYPES: COMPARISON OF CLEANING METHODS című  cikkéből való.

A pásztázó elektronmikroszkóppal  készített képeken egy teszt dagerrotip sötét képrésznek megfelelő mikrostruktúrája látszik. Az a.) képen a kezeletlen,  a b.) képen a ciánkáliumos kezelés utáni ,  c.) képen a tiokarbamidos kezelés utáni,  a  d.)  képen a  gáz plazmás  kezelés utáni állapot látható.  A léptéket  mutató vonal  5 μm  hossznak felel meg.


Mint az említett  űrlapból  is látható még sok egyéb technikai jellemző is felvehető de most csak az adott esetben fontosakat említem. További információkat az itt említett eljárásokról a kislexikonban lehet találni.



A történeti háttér röviden

(Strelisky kontra Egressy)
 
 A vizsgálódás során a történettudományi adatok vonatkozásában  -- természetesen -- nem kívántam állást foglalni. A már meglévő  publikációk adataiból indultam ki (már amelyikhez hozzájutottam).

A Petőfi dagerrotip a szájhagyomány szerint Strelisky Lipót fotográfus műve. Ezt már az 1963-ban megjelent Fotolexikon (Akadémiai Kiadó, fotótörténeti szerkesztő: Király Zoltán) is -- több más forráshoz hasonlóan -- vitatja. Visszaemlékezések szerint Egressy Gábor színész, aki fotóamatőrködött többek között lefényképezte színésztársát, Petőfit is.

 Strelisky Lipót a korai magyar fotográfia jelentős alakja volt. Aranyművesből vált fényképésszé. A neki tulajdonítható, általam ismert lemezeken ötvösjelet nem találtam elképzelhető, hogy aranyműves szakemberként a saját maga által készített lemezeket (is) használhatta.

 A különféle források szerint szabadságharc alatt nemzetőr volt és részben dagerrotip részben talbotip technikával fényképezte annak nevezetes személyiségeit ezek a képek ma ismeretlen helyen tartózkodnak, ha még megvannak egyáltalán. Az önkényuralom éveiben a szabadságharc szereplőinek fototechnikai eljárással (dagerrotípiával?) sokszorosított képeit terjesztette ezért az Újépületben is raboskodott (bár Baji Etelka, Streliskyről szóló könyve szerint erről nincs adat a korabeli bírósági forrásokban). E képei valószínűleg  sokszorosítógrafikai eljárással készült képzőművészeti ábrázolások reprodukciói voltak (mint pl. az itt bemutatott).

strel. ogy. 1848 

strel. ogy. 45 sig.


Strelisky dagerrotip reprodukciója Borsos József -August Pettenkoffen: Az első magyar országgyűlés megnyitása (1848. julius 5. Pest.) c. litográfiájáról
Hátlapja a szignóval : L. Strelisky Daguerreotypeur  Blühdornische Haus No 218 Göttergasse. (A képre kattintva a szignó nagyobb méretben látható.)
 Az egri Dobó István Múzeum tulajdona

Hazai gyűjteményekben több, az előbb bemutatotthoz hasonló technikájú, installációjú ám igen kisméretü (jól el lehetett rejteni) dagerrotip reprodukció található  a szabadságharc nevezetes szereplőit ábrázoló, ismert sokszorosítógrafikai alkotásokról. Természetesen, ahogy ez a dagerrotipjeink többségénél lenni szokott -- s itt az ok is érthető -- szignálatlanul. Nagyon az az érzésem, hogy ezek is Streliskytől származhatnak remélem majd bizonyítékot is találok (vagy valaki más). Ez a most érintett téma szintén megérdemelne némi kutatást és e képek  újrafelfedezését a fotótörténet számára.

Kossuth Strel repro   Bem Strel repro  Aulich Strel Krauser lito

Batthyany Barabás lito
Kossuth Lajos, August Prinzhoffer litográfiájáról ( a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona) a képre kattintva nagyobb méretben látható.
Bem József,  Tyroler József rézmetszetéről  (a Magyar Fotográfiai Múzeum  tulajdona) a képre kattintva nagyobb méretben látható.
Aulich Lajos, Krauser litográfiájáról (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona) a képre kattintva nagyobb méretben látható.
Batthyány Lajos, Barabás Miklós litográfiájáról  (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)


Ezeken a képeken látható az is milyen egy jellegzetes és komplett, az 1840-es évek második felében mifelénk használt dagerrotip installáció.

Elképzelhető, hogy Strelisky, mint a szabadságharchoz kötődő sorsú neves fotográfus mintegy "megkapta" a közhiedelemtől az ismert Petőfi dagerrotip fényképezőjének címét. Azt persze nem zárhatjuk ki, hogy ő (vagy bárki más) is készíthetett fényképet Petőfi Sándorrol  hiszen élete utolsó kb. 10 évében akár(hány) dagerrotípia akár(hány) talbotípia is készülhetett (volna) róla (elvben).
 

Egressy Gábor a korabeli magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége s első ismert amatőrfotósaink egyike. Két dagerrotip önarcképét őrzi a 
miskolci Hermann Ottó Múzeum.

                
2 Egressy dag


Visszaemlékezéseiben arról ír, hogy szerepeiben szerette volna rögzíteni magát -- azért vett 1843-44-es párizsi útján dagerrotip felszerelést magának -- és fényképezni tanult egy Kunwald nevű magyar származású párizsitól.  Fia, Egressy Ákos emlékirataiban azt is említi, hogy apja színésztársát, Petőfit is fényképezte.

Bővebb információk találhatók a történeti hátérről
Szentmártoni Szabó Géza:Tükör által homályosan” Petőfi dagerrotip arcképe  című írásában.


Node lássuk a medvét


Íme a Petőfi dagerrotip a költő hóna alatt a -- sokak által könyvvé eufemizált -- széktámlával. (Ez most fontos!!) A kép kissé életlen.  Felül a CRB ötvösjel  a bal felső sarokban a 40-es minőségjel. Mérete hatodlemez de rövidebbik oldalából levágtak..

Petőfi
(a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona )

40 crb Petőfi

40 és C.R.B. ötvösjelek a Petőfi dagerrotípia felső részén

 S lássuk a két Egressy önarckép lemezeit is. Hatodlemezek de rövidebbik oldalukból levágtak, rajtuk  CRB ötvösjel és 40-es minőségjelzés...

Egressy 967Egressy 966 



Feltűnő, hogy a fényképezés módja legalábbis hasonló, a képek kissé életlenek, mindegyiknél a széktámla az ábrázolt oldalán van mintegy azon támaszkodik. Ennek az lehet az oka, hogy míg a dagerrotípia korszak fényképészei speciális (általában a széktámlára szerelt) fejtámasztékba fogták a fényképezendő személy fejét,  hogy az éles kép érdekében, mozdulatlanul bírja ki a hosszú expozíciót,

fejtamasz

ilyen, inkább műteremben alkalmazott berendezéssel egy amatőr általában nem rendelkezett (a külön, kisebb fejtámasztó állványok később terjedtek el). Helyette alkalmazhatták ezt a műfogást, hogy az ábrázoltat kellő mozdulatlanságú üléshez segítsék. Ha megnézzük a korabeli hivatásos fényképészek munkáit ahol méltóságteljességre törekvő pózban ülnek az ábrázoltak nemigen hihetjük, hogy ilyen frivol módon viselkedett volna valaki egy műtermi képen. Az alábbi összehasonlító ábra mutatja, hogy mennyire hasonló módon viszonyulnak e képek szereplői a széktámlához.

                3dag székkel

Látható, hogy ezek a képek nem is nagyon élesek pl. a
már bemutatott Strelisky féle grafika repróhoz képest.


Strelisky 1848-as országgyülés
Az egri Dobó István Múzeum tulajdona

Nézzük meg a kép élességét (de középtájt mivel az ekkori objektívek még nem voltak igazán alkalmasak reprodukálásra ahogy a széleken láthatjuk is).

GCRB

Mint említettem a Petőfi kép lemezén (akár az Egressyken) a francia eredetet jelentő
40-es minőségjel és a CRB (vagy GRB ?) ötvösjel látható. (Egressy Párizsból hozta felszerelését.) Mindhárom hatodlemez és mindháromból a rövidebbik oldalon (is?) levágtak valamennyit.

Táblázatkezelő program segítségével az összes meglévő dagerrotip lemez adatomat csoportosítottam különféle hierarchiák szerint.

Már az első,  a lemezméretet preferáló  rendezés meghozta az eredményt. A három lemez rekordjai egymás közelébe kerültek.  És még kettő amelyeknek sem a szerzőjét, sem az ábrázoltját nem ismerem...

 Mindkettőn a CRB ötvösjel és méretük hatodlemez, aminek a rövidebbik oldalából levágtak. A fekete nyíl a GRB ötvösjel helyét mutatja.

 fiu7798   77.97lemez
(a Magyar Fotográfiai Múzeum  tulajdona mindkét kép)

Tessék nézni mit csinál az ábrázolt a kép baloldalán lévő kezével, az előbbi háromhoz képest ezúttal a másik oldalon! 

     7797  7798total

Furcsa módon még az installációk is hasonlóak az Egressy portrékhoz: monarchiai és mindkét esetben az egyik kék a másik piros. (A Petőfi dagerrotip eredeti installációja -- ha volt -- nem maradt fenn.)

Egy következő rendezésnek az
      1.
ötvösjel
      2.
hosszabbik oldal
      3.
rövidebbik oldal
hierarchia szerint az eredménye (az áttekinthetőség kedvéért) egyszerűsített  formában itt látható:

 
mm lemez ötvösjel installáció tipusa
54x81 vagy
54x83
normál francia nyolcadlemez  mérete

58x76
női portré .. CRB..0.. nincs
65x80 Egressy (55.967)
CRB 40 monarchiai
68x80 Egressy (55.966) CRB 40 monarchiai
65x81 fiú (77. 98.)
CRB ??
monarchiai
67x81 fiú (77. 97.) CRB 40 monarchiai
66x83 repro, (női portré 88.1101.)
KAWALKY LAJOS
CRB Garantie korai
67x84 Petőfi CRB 40 ???
72x81 vagy
75x80 vagy
75x85
normál francia hatodlemez mérete

     
   

A normál francia hatodlemez mérete 72-75 x 81-85 mm -- a három ismert lemez (Petőfi és 2 Egressy portré) hosszabbik oldala 80-84 mm közötti meg is felel ennek. A rövidebbik oldal (amiből levágtak) 65-68 mm közötti, míg a két -- a fiút ábrázoló -- lemez  81 mm magas és rövidebbik oldalukat 65-67 mm-esre vágták.

Mindegyik lemez  CRB-s és egy kivételével a 40-es minőségjel látható rajtuk (annál vélhetőleg levágták a mindegyiknél a sarokban található jelzést). Amelyiknek megmaradt az eredeti installációja az monarchiai típusú, és mind a széktámlán nyugtatják a kezüket.

Több CRB-s lemez a 96 rekord között nincs. Vagyis ha a méret, ötvösjel és a fényképezés módja szerint válogatunk csak ez az öt lemez marad: a Petőfi kép, a két Egressy önarckép és a két ismeretlen fiúportré. A hatodik, egy jóval kisebb női portré
és nem támaszkodik a széktámlára se  (bár ezt a lemezt is valószínűleg hatodlemezből vághatták ki, az 58 mm-es szélessége nagyobb az általam ismert nyolcadlemezek max. szélességénél) . Eredeti installációja nem maradt fenn.

A hetedik, Kawalky féle lemez eltérő, "CRB Garantie" ötvösjelet visel és festményreprodukció.

      hatodik   A Kawalky féle repró
Ez az 58x76 mm-es női portré (konzerválás előtti állapotban) a jobb oldalon pedig a Kawalky Lajos által (a paszpartu jobb alsó sarkában) szignált reprodukció 66x83 mm-es lemezen. De ez amúgyis egy másik CRB-s szériából való, mert a lemezen mégegy ötvösjel, egy írottbetűs "garantie" felirat van.
(mindkettő a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)


Felmerülhet a kérdés: miért vághatott le Egressy állandóan a lemez rövidebbik oldalából?
Valószínűleg azért mert felszerelése vagy annak valamelyik eleme csak nyolcadlemezes méretű lehetett, viszont hatodlemezeket vett hozzá. E tévedés kezdő amatőrként, idegen nyelvű közegben és ha figyelembe vesszük, hogy a két lemezméret hosszabbik oldala azonos, különbség csak a rövidebbnél van nem elképzelhetetlen.

      hatod és nyolcadlemez

A hatodlemez (81x72 mm) és a nyolcadlemez (81x54 mm) kontúrjai

Ha pl. csak az érzékenyítő- vagy a higanyozódoboz volt kisebb nem kellett egész nyolcadnyira visszanyírnia a lemezt (mint ahogy mindet kissé nagyobbra is hagyta), némi műasztalosi beavatkozással ennyire akár a kamera is átalakítható lehetett (de lehet, hogy a "nyers" képmérete amúgy is ekkora volt).

jódozó

Érzékenyítődobozok: A Daguerre féle jód- és egy későbbi, jódbróm érzékenyítéshez használt.

Kamera 1841      higanydoboz    
Egyszerű kamera 1841-ből                                             Egyszerű korai higanyozóeszköz


Thiery 1847
Komplett dagerrotipista felszerelés. Thierry 1847.



Mindez persze lehet véletlen is, a kérdés 100%-os eldöntésére egyelőre nincs mód, de aligha lehet megkerülni ezt az adatot a továbbiakban. Persze minél több lemez adataiból álló adatbázissal lehetne dogozni annál értékelhetőbb volna az eredmény is.

A fentiekből talán kitűnik milyen fontos lehetne tehát az adatok gyűjtése az amúgy is kézbe kerülő darabok esetében valamilyen interaktív formában. Ennek eszköze lehetne az Internet, kezdetként beindítottam a honlapomon egy dagerrotip ötvösjel gyűjtő oldalt  -- ha lennének adatközlők.

Hát... ha ugye lennének...


Az írásban felhasznált történeti forrásadatok többek között Kincses Károly, Kerényi Ferenc, Fejős Imre, Király Zoltán, Várkonyi Nándor tollából és/vagy szóbeli közlése alapján, a bemutatott dagerrotipek A Petőfi Irodalmi , a miskolci Hermann Ottó-, a  Magyar Nemzeti Múzeum  a Magyar Fotográfiai- és az egri Dobó István Múzeum anyagából valók. Köszönet Ormos Józsefnek a Strelisky kettős női portré fotójáért. Ezen a weblapon csak az Interneten elérhető hivatkozások szerepelnek.













Keywords: Petőfi Sándor dagerotípia dagerrotípia daguerreotype menü dagerotip dagerrotip Strelisky Egressy Gábor Escher Károly ötvösjel  fénykép arcképe kép restaurálás konzerválás