ARCHALTFOTOKONZERV

Kislexikon  Szótárak  Agnoszkáló táblázat  | Vegyszerismertető | Receptek Petőfi dagerrotípia  Dagerrotip ötvösjelek  |   Dagerrotip lemezméretek  |  Dagerrotip installációk és konzerválás  |  Üveglemezméretek  Vizit és más kártyaméretek Analóg vég  Linkek  |  Irodalomjegyzék |  Magyar-magyar fotószótár | Főmenü  | Fórum  | Blog | E-mail |


Dictionaries  | Petőfi daguerreotype  Daguerreotype hallmarks | Daguerreotype installations types |   Daguerreotype sizes | Glass plate sizes | Visit & other card sizes | Links | Literature | English menu  | Forum  | Blog | E-mail |




Korai magyar nyelvű fototechnikai szakszövegek a dagerrotiptől a kollódiumos korszakig (kb. 1839-1890)

Adatgyűjtő oldal, lehet hozzá plusz információkat küldeni... (Készítés alatt)

Az oldalak képei a Flickren

Utolsó változtatás ezen az oldalon: 2017. november 29, 18. és  13.-14.-15.


Hasznos Mulatságok,
          390202. (36.o.)

ÉV
Cím
Digitális verzió
Link
Megjegyzés
Forrás
1839
Hasznos Mulatságok , február 2. (36.old.)
nincs
Link
  (A szövege OCR-ezve.)  "A' fény hatásának állandósitása.
Az Allgemeinene Zeitung 21 száma rendkivüli melléklete szerint (Paris Télhó 15ke),   Daguerre ur mindenek fölött legérdekesebb fölfödözést tett, t.i. azon módot találta ki, melly szerint a' fény és sugarak hatását a' tárgyakra, például a' papírosra állandóvá tehetni, ami nem kevesebbet jelent, minthogy a fény és sugarak által lerajzoltatja a tárgyakat a' legnagyobb pontossággal és a' rajzolatot híven megtartja, és pedig olly elsőséggel a' a többi rajzolatok és festések fölött hogy az nagyító üvegen nézve nem hogy vesztene  hűsége- és szépségébül, hanem nyer. Adandó alkalommal az egész levelet közlendjük" 
1839 Századunk, 1839. február 21. 2. évfolyam, 15. szám

Link
(A szövege  OCR-ezve.) Daguerre' találmánya.
Daguerre’ találmányiról, melly most annyi, figyelmet gerjeszt a’ művészeti világban, és melly által a’ camera obscura’ képei a’ világosságnak a’ külön színekre hatása által megállapíttathatnak, egy párisi lap ekképen ir: „Miféle anyag lehet az, melly olly csudálatos fogékonysággal bir a’ világossághoz, eddigelé teljesen nem tudatik, ’s még az academiában is nem egyszer nyilatkoztattak álmélatot iránta. De mi személyesen láttuk Daguerrenél a’ kis mestermüveket, mellyekben a’ természet magát letükrözi,. ’s kevés szarvakkal de híven., közöljük a’ nyert benyomást. Valahányszor uj lap téteték élőnkbe, mindannyiszor megújult ’s nagyobb és nagyobb fokra lépett bámulásunk! Milly remek rajz ! milly fenséges árnyéklat! milly tökéletes kivitel. Milly ámítón adaínak itt vissza a’ tárgyak! ’s a’ domborművűn (basrelief) milly élénken lép elő minden! Itt van egy fekvő Venus több látványban, különféle nézpontról tekintve: milly hasonlíthatlanul adatvák a’ rövidítmények (Verkürzungen); az maga a’ természet, az egy csalmü! Mindezek igen jelesek, csakhogy aztán ne legyenek valamelly ügyes művész’ tusrajzai? Felelet helyett Daguerre egy nagyító üveget nyujta, ’s most ezen a’ legkisebb redőcskéket egy darabban, egy tájvonalban láttuk,, mellyet a’ puszta szem már észre nem vehet. Szemüveggel a’ távolt közel vonhatni; igy Párisnak a’ „Pont des arts“-ról felvett képén a’ legkisebb’ tárgyakat is megkülönböztethetni; számlálhatni a’ kövezet’ szemeit; észrevehetői az eső’ nedveit, ’s olvashatni egy boltczimer’ föliratát. A’ fényszövet' minden fonalai a’ tárgyról átmenvék a’ képre. Majd még csudálatosb leszen a’ hatás, ha nagyítóüveg (microscop) alkalmaztalik. Egy a’ nap-microscop által tömérdekül nagyított féreg e’ dimensiókban legpontosabban képzi le magát.. Ebből azonnal láthatni, hogy e’ találmány természethistoriai tekintetben is fontos lehetend. A’ gyorsaság, mellyel a’ világosság tökéletes rajzot vet, erejével arányban áll; ezen rajzvetés tehát délben és nyárban gyorsabban megy végbe, mint reggel vagy este és télen. Szinte különböző a’ hatás geographiai szélességben is. Daguerre eddigelé csak Párisban tévé próbálatait, ’s itt legkedvezőbb körülmények közt annyira megy a’ dolog, hogy csak a’ holt vagy nyugvó természet ad tökéletes eredményeket, mozgó testek csupán elfolyó- képeket vetnek. De Afrika’ napja alatt a’ hatás minden után pillanatnyi volna, ’s mozgó természet’ képei is nyerethetnének.

1839 Athenaeum, 1839. március 7., I. félév, 19. sz.; Athenaeum, 1839. március 10., I. félév, 20. sz..

Link
(A szövege  OCR-ezve.) http://maimanohaz.blog.hu
Jules Janin beszámolója alapján
1839 Honművész Pest Március 10. 154. old.
van Link
(A szövege  OCR-ezve.) Festő készítmény. Parisban jelenleg D a g u e r r e urnak, az ismeretes diorama-festőnek, egy találmányáról beszélnek, melly, ha csakugyan megvalósul, a’ festészetet nélkülözhetővé teszi Daguerre ur — mint beszélik — egy készítményt talált fel , melly a’ valóságtól elorzott tárgyakat, miként azok a’ camera obscurában képződnek , napsugárok segedelme és kevés anyagi dolgozás (hihetőleg edzés) által minden szinökkel, árnyéklatuk és világosságukkal csiszolt rézlapra nyomja. Ezen bűvös munka erős napfénynél (nyáron) csak három perczig tart, más évszakokban valamivel tovább. A’ készítmény csak mozdulatlan tárgyakat fest; mi mozog lemarad a’ képről. Így történt p. o. hogy egy sánczokat ábrázoló festményen egy ló fejetlen ; mert festés közben mozgatta azt. Lúgosokat, ligeteket ’s áltáljában minden zöld tárgyat hosszasabb ideig fest a’ készítmény, mint egyéb színeket; igy a’ tájrajzon a’ házak mindig előbb elkészülnek , mint a’ fák. Bogarak , a’ napmikroskop alatt festve, olly természetes hűséggel adatnak vissza, hogy minden izomrostjuk ’s nedvedényük megkülönböztethető. Arago, Biot, és Humboldt urak megvizsgálván e’ készítményt, mellyet Daguerre ur ön nevéről Daguerrotyp- nak akar nevezni, tökélyesnek vallották. — A r a g o ur a’ tudományok akadémiájának jelentést is tett már felőle.
1839 Atheneum június 4. 256. old van Link
(A szövege  OCR-ezve.) Daguerre’ napfestése *) , a’ világ-’ tulajdona lesz. Duchatel, franczia belügy-minister, a’ junius’ 15-kei kamraülésben Daguerre’ találmányának , Francziaország’, a’ világ’ számára megvásárlását indítványozá: az ár Daguerre’ számára 6000 frank, Niepce’ számára, kinek elhúnyt atyja Daguerre’ dolgozó társa volt, 4000 frank évdíj, ’s halálok után fele özvegyöknek. „Szükségtelen — monda a’ minister többi köztt — e’ találmány’ fontosságáról bőven szólanom. Mindenek előtt, utazó’, régiségbuvár’ ’s természetvizsgálónak a’ daguerrotyp örökös és nélkülözhetlen társa leszen. Minden szerző maga készitendi ezentúl munkája’ graphicai részét. Csak néhány perczig mulasson a’ legösszetettebb emlék, a’ legterjedelmesb táj előtt, annak valóságos hasonmását bírja. Szerencsétlenségére a’ feltalálóknak, ők abból iparágat nem csinálhatnak, hogy annyi sikeretlen próbálgatások’ áldozataiért kárpótlást vehessenek. Találmányukat semmi patens nem védheti meg: mihelyt az ismertetik , akárki is élhet vele. A’ legügyetlenebb ember készíthet vele rajzokat úgy , mint a' leggyakorlottabb művész; ’s azért egyáltalában szükséges, hogy e’ találmány vagy az egész világgal közöltessék, vagy örökre ismeretlen maradjon stb.“ A’ kamra’ valamennyi padairól egyhangú javalás követte az indítványt. *) L. f. e. 289—96. és 309—12. szel.

1839 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI
TUDÓSÍTÁSOK.
Első Félév. 52dik szám Junius 29én 409. old


Link
(A szövege  OCR-ezve.) Jun. 16kán költ kir. rendeletnél fogva Daguerre a’ becsületrend’ tisztjévé neveztetett.—A’ követkamra jun. 15kei ülésében Ducha- telur, belügyek ministere, a’ kormány nevében azon indítványt tévé, miszerint Daguerre’ fontos találmánya ’s titka, a’napsugárrajzok fixatiója,a’nemzet’ sőt egész világ’ közjavára vásároltatnék-meg. Az előterjesztett törvény javaslat szerint Daguerre évenkénti 6000 ft. nyugdíjt, Niepce pedig, kinek meghalt atyja Daguerre dolgozótársa vala, 4000 frnyit nyerjen míg élnek. Haláluk után nyugdijok fele özvegyeikre megy át. „Eleinte, úgy mond a’ minister, a’ titokért 200,000 ft. kiván- tatott, mit, ha tekintetbe vesszük azon fényesajánlatokat, miket Daguerre külföldi udvaroktól von , nem tarthatunk olly igen tetemesnek. Azonban nekünk sikerült alaptőke helyett az interesek elfogadását eszközölni. Véleményünk szerint ezen javaslattal a’ kamra’ kivánatit elöztük-meg. Önök miudnyájan hallottak a’ nevezetes fölfedezésről, sokan tulajdon szemeinkkel győzödtünkmeg, ’s igy annak hasznát fejtegetni szükségtelen. Mindenek felett az utazónak, archaeologusnak, természetvizsgálónak Daguerre találmánya nélkülözhetlen műszer leend. Fájdalom, fölfödezőik nem űzhetik azt mint iparágét, hogy ezáltal áldozataik némi kárpótlást nyernének. Ezen fölfedezés semmi patens állal nem ótalmazható. Mihelyt ismertetik , azonnal mindenki használhatja. A’ legügyetlenebb ember általa rajzolni tud, mint a’ legügyesebb művész. ’S ezért mulhatlanul szükséges a’ titkot a’ világgal megismertetni. Legelőször Niepce fejté-meg a’ föladatot, a’ camera obscura képeinek letartóztatását, de igen tökéletlenül. Daguerre egészen más uton indult, ’s e* módszer egészen az ő sajátja. Azonban Niepcel Daguerre szerződést kötött a’ találmány nyereségének egymás köztti felosztása iránt, mi a’ fiára is átmene, úgy hogy a’ statusnak nincs mást tennie, mint mindkettővel szerződni.“ A’kamra’ minden oldaláról köz megegyezés hallatszott.
1839 Hasznos Mulatságok 5dik szám. július 17.  (20. old.) van Link (A szövege  OCR-ezve.) Daguerre' festészete, (Parisi tudósítás szerint,)
Végre czélt ért kívánatában Daguerre, ’s nem sokára világos leend előttünk , mit eddigelé megfoghatlan csoda titoknak tartunk. A’ franczia kamra már biztosságra bocsátá a’ feltételeket, mik alatt Daguerr- től a’titkot magokra is átruháztaíni kívánják. A' franczia lapok egyébként az ajánlott summát csekélynek tartják , ’s meg kell allani , hogy tekintvén a’ felfedezés’ nagyszerűségét’s azon áthatlan titkot, mellyen az egész alapszik—a’ francziák’ nagylelkűségével tán nem egészen egyezik meg a’ művészt vásárimódon fizetni. Mert tudósok, művészek ’s műkedvellők egy szivvel megvallják, hogy lehetlen tökéletesbet, meglepőbbet képzelni, mint a’ valóság ezen hű utánzását. — Arago közelebb az academiában félelmét nyilvánitá, miszerint tán a' számos próbák, miket a’ felfedezés magával hozott, csökkenteni fogják a’ művész’ érdemeit, de félelme alaptalan volt, mert a legnagyobb természettudósok, mint Herschel, Forces, Watt, Pentland nyilvánítók, hogy a’ közlött mutatvány, minden várakozásukat túlhaladó. Herschel a' többek köztt, ki hontársa, Talbotnak fáradozásiban élénk részt von: kijelenté , miként ennek próbái csak gyermekjáték , mig amazé csoda. — Mindebből kisül, hogy a’ német és angol természet tudósok, kik a titoknak nyomába akarván jutni, kizárólag ezüstét használónak — igen háladatlan utat törnek. Egy párisi academiai tag, ki Daguerrenek csak nem minden ábrázolatát látá, kinyilatkoztató, hogy az ábrázolatok’ meglátásánál, valami mondhatlan érzés támadt keblében, ’s ezt igy magyarázó meg; „Ha valamelly festést vagy ábrázolatot megtekimünk, azonnal tudjuk, hogy az előttünk levő tárgy nem való, ’s hogy csak bizonyos feltételek alatt mondjuk azt hűnek , ’s a' művészetért sokat elnézünk. így például valamelly tájhoz soha nem áll teljes arányban valamelly fa ; a’ festésen használt tárgyak nem valók hanem csak részarányosak; a távulságra nézve is a’ színeket kell változtatni, ’s az egész a’ csalódáson épül. Egészen máskép van ez Daguerre ábrázolatinál. Itt maga a’ természet tükrözi magát vissza. Ezt kisebb arányban látni, olly valami meglepő ’s jótékony hatású , mellyet az ember sokáig, igen sokáig képes érezni.
1839 Hasznos Mulatságok 19dik szám. szeptember 4. (74. old.)
Link (A szövege  OCR-ezve.) A daguerrotype megismertetése.
A’ párisi academia aug. 19kei ülésében tudósok , művészek ’s mükedvellők igen nagy számmal gyülének össze, Aragotól megtudandók a’ daguerrei festészet titkát. Elsőbben is a’találmány történetét adá elő Arago; miként már 1566ban a’ világ fénynek a’ a’ chlor ezüstre való behatását ismerék, a’mi általa’ fény homályossá , a’ homály világossá téteték. Az elhunyt Niepce, kinek fia atyja’ érdemeiért a’találmány fejében 4000 nyugpénzt nyer, erre lávendula olajban feloszlatott bitumot használt, mellyet ezüstös rézlemezen tartott. Ezen lemez izzadtéval az olaj oszlani kezde ’s bizonyos fehér por maradt a’ lemezen hátra. Ezen lemez ekkor a’ camera osbcurába hozaték, ’s itt a’ tárgy magát bevésé. Niepce ezen találmánya azonban igen két nagy hiánnyal bírt: a’ festvény igen tökéletlen maradt, ’s gyakran a’ camera obscurában három napig is kell maradnia , mig a’ tárgyat fel vévé.—Daguerre alkalmazása a’következő: Egy ezüstös réz lemezt vesz az ember, mellyet gyengén egy kis kályha ’s alkohol-lámpa segélyével átmelegit. Ekkor szorgosan megtisztitatik, hogy az ezüstről minden idegen anyag, különösen a’ réz eltávolitassék. A’ mosás után következik a’ megköszörülés. Ezen lemez melly most már egészen tiszta ’s fényes, valami külön tiszta ’s mindentől idegen gőzöktől ment helyen, ibolyi gőznek tétetik ki, mi mellett azonban különös elővigyázatokra is van szükség: csekély mennyiségű ibolyi tétetik a’ szekrény padlatára, melly az érez lemeztől vékony lepel által el van különözve, mi által a’ gőz mintegy megszitáltatik ’s az edényt egy form n lepi meg, továbbá a lemeznek érczczel kell körül övedzve lennie, miutáne’ nélkül a' légszesz jobban meglepné széleit mint közepét ’s miután a’ találmány tökéletesítése épen abban áll, hogy a’ legtökéletesb egyarányosságban lepje meg a’ lágszesz; arra is kell tekinteni, hogy sokáig a’ lemez a' gőznek ki ne legyen téve, a’ legalkalmasb ideje akkor van az elvételre, midőn rajta a’ légszesz sárgulni kezd. Az ibolyi hártya vastagsága Dumas szerint nem tesz többet mint egy millimeter ’s milliodadrészét. Ekkor a’ lemez azonban a’ camera obscurába vitetik, mialatt azonban a’ legszorgosb vigyázattal kell megóvni minden világosságtól, miután annak hatása olly nagy , hogy egy tizednyi pillanat elégséges rá befolyással bírni. Igen egyszerű módszer által a' lemez hirtelen a’ camera - obscurába tétethetik át. A’ kamra hátulsó részén igen gyöngén köszörült üveg találtatik, melly előre ’s hátratolható, míg a’ külső rajz magát egészen le nem képzi. Ekkor az ércz-lemez az üveg helyébe tétetik s a’világosság behat. Rövid idő,három négy percz alatt, a’ világosság behatása szerint a’ kép kész ’s a’ lemez kivétetik. Ezen állapotában azonban a’ kép csak felületében látszó; ’s csak akkor tűnik fel, miután a’ kényeső gőznek tétetik ki. E’ végre a’ lemez ismét szekrénybe záratik, mellynek padolatjára kényeső tétetik. A’ kényeső gőz létrehozására 55 — 60 foknyi melegség szükséges. Az előálló festvény ekkor meleg sós vízzel mosatik meg. Ezek feloszlatván, a homályosb részeket jobban kiemeli, a világosbakat kiméli, mig a’ kényeső gőz kizárólag a’világosoknak adja magát át. Mindenek után destillált vízzel mosatik meg a’ l e m e z , minek következtében a’ festvény olly tartósságot nyer, hogy a’ világosságnak is kitétethetik, a’ nélkül hogy változást szenvedne. Az egész felett Arago így nyilatkozék, hogy eddigelé a’ physica, chemia, optica, elégséges felvilágosítást nem adhat erről, ’s még a’ következő kivánatóságokat hagyja hátra: 1.) Természeti színek előállítása, miket Daguerre ha nemis lehetetlennek, de igen nehéznek talál; 2.) Az arczképek levételét Daguerre lehetségesnek találja, de kivánatosb volna 3) olly módszer, miáltal a” benyomás kevésbé volna kitörölhető, miután a’Daguerre festészete annyira a’ felületén mar d a’ lerneznek, hogy a’ legkisebb súrlódás azt megsemmíti. ’S így a’ festvények csak úgy maradhatnak fenn. ha szorgosan üveg alatt ápoltatnak. ’S végre 4.) A’ daguerrotip a’ világosság megmérésére is alkalmazható. A’ Daguerre által használt camera obscura szokott nagyságú. A’ daguerrotyp ára az üveg tisztasága ’s nagysága szerint 400 420 frankra terjedhet.
1839 Jelenkor 1839 szept 14. 74. szám 294 old
van Link
(A szövege  OCR-ezve.) A’ fényképkészités feltalálója, Daguerre, Párisban , találmánya mindkét készitvényit, mellyek működésinek próbalapjaiul szolgáltak a’ vizsgáló biztosság előtt, Bécsbe küldötte , az egyiket ő es. 's ap. kir. felségének, a’ másikat Metternich hgnek. Az első e‘ fényképek közül a’ párisi Notredame székesegyházat, a’ Szajna-partróí nézve, a’másik Daguerre műterme belsejét ábrázolja.  es. ’s ap. kir. fels. e’ küldeményt tetszéssel fogadó, ’s bogy a' bécsi művészek, tudósok és műkedvelők minél elébb láthassák e’ csodateljes találmány eredményeit, rendelé, hogy ama képek az egyesült képzőművészetek cs. k. akadémiája tanácstermében nézésül tetessenek ki, mi is az illető meghívások kibocsáttatása után, aug. 28, 29 és 30dik napjain megtörtént, 's a’ meglepő valóság által, minőt csak az itt munkálkodó természet maga képes szülni, jeleskedő képek az ezen kiállításon jelenvolt számos műbaráttól általányosan csodáltattak. Ő fels. Daguerrenek, a’ művészet körül szerzett érdemei megismeréséül, arany érdempénzt, mellynek egyik felét ő fels. képe diszesíti, a" másikon ezen körirás: ,,De arte merito“ olvasható, továbbá egy arany burnótszelenczét, legf. néviratával, a’ párisi cs. kir. követség utján áta- adatni méltóztatott.
1840 Atheneum február 23. 256. old van

(A szövege  OCR-ezve.) Fényképek. — Arago a’ párisi academiával azon módosítást közlé, mellyet Daguerre képcsinálásainál gyakorlatba vett. — Eddigelé az egymásutáni szükséges munkálatok között, hogy a’ képet lehessen venni, az érczlap’ elkészítése ibolyóval (iodium) volt a’ leghoszadalmasb és unalmasabb. Várakozni kellett, míg az ibolyából kifejlett gázok, elég mennyiségben rakódtak le a’ lapra, hogy neki szép aranysárga szint adjanak, melly a’ szükséges elégültségi fokot mutató. — Jelenleg a’ munkálat két percz alatt megtörténik; a' természetes ibolyót kipótolván ibolyógőzekkel terhelt lappal, melly amannak ellenébe tétetik, mintegy 6 vonalnyira tőle, bezárandó szekrényben; két percz múlva kellő szint vön magára az ezüst. 
1840 Atheneum április 12. 480. old van

(A szövege  OCR-ezve.) Fényképek Indiában. — Daguerre’ rajzmódja már Hindostánig elhatott, hol nagy figyelmet gerjeszte ’s hol, a’ napsugarak’ hatását illetőleg, igen sikeres leend. Javítást, tön rajta dr. O’Shaughnessy Calcuttában, ki az ezüst-nitras (salétromsavas ezüst) helyeit még drágább érczet alkalmaz, t. i. arany-olvasztékot, miáltal igen fénylő színezetű képeket akar kapni, nevezetesen a’ veres és zöld színben, a’ mit Európában mind eddig nem tudtak eszközleni.
1840 Zimmermann Jakab (1808-1878) (ford.)  Daguerre képei' elkészítése' módjának leírása. Bécs.
van
Link

Címlap
1840 Vállas Antal (1809-1869) jegyzőkönyv a Tudós Társaság üléséről augusztus 29.
van


"A Magyar Tudós Társaság 11. Nagy Gyűlésén aug. 29.-én, Vállas Antal rt. a` nemz. casino` Duna felé fekvô teremeiben egybegyűlt társaságnak két, olajozás és égetés nélkül általa készült Daguerre-féle fényképet mutatott elő; `s az academia` költségein és számára bécsi opticus Plössl által készített daguerréotyppel a` Dunát és kir. várat vette fel, Daguerre` eljárásában ibolyó helyett ibolyófestvényt használván; azonban a` levegőnek csekély átlátszósága miatt az így elôállított képen csak a` pesti part mutatkozott teljes fényében. Növekedvén a` ború, s így szerencsésebb próbához nem lehetvén reménység, a` tagok innen az academiai terembe mentek által a` folyó dolgok` folytatására, mellyeknek nagy száma miatt a` kisérlet e` gyülés` folyamata alatt többé nem ismételtethetett."
1844 Schirkhuber Móric (1807–1877)  Természettan tankönyv ?


Farkas Zsuzsa: A fény vegyhatása
1856 Kozics Ede (1829-1874) előadásáról Kombuher János Dr, Orvos Természettudományi évkönyv Pozsony
részben
Link

Fotoszemle 1943. október. Dr Limbacher Rezső cikke
1858 Budapesti Hírlap  február 25., a Napihírek és események-rovatban

(A szövege  OCR-ezve.) „A lapokban már régebben közölve volt, hogy Londonban oly arczképek készíttetnek, melyek csak mikroskop alatt szemlélve bírnak egy közönséges kép nagyságával. Ha a fényképek finomságát ismerjük, ezen tény nem látszik különösen meglepőnek, azonban mégis, ha egyszer valóban szemléltünk egy ily képet, az túlhaladja várakozásunkat. Ezen képek oly gyöngéd árnyazatúak, hogy tüstént átláthatjuk, mikép azoknál a fényképezési eljárásnak egészen másnak kelle lennie, mint a közönséges üveg-fényképeknél. A képek körülbelül egy köles szem nagyságával bírnak, és mégis p. o. egy sírkőnél több száz betű rajzolódik le, miket a mikroskop segélyével közönséges betűk gyanánt lehet olvasni Egy négyszögvonalon egy oly hét személyből álló csoportozat van lerajzolva, melyek a mikroskop alatt arczképszerü hasonlatossággal néznek ránk. Egy rézmetszet másolatánál a rajznak minden egyes pontja látható. Ezen képecskéket átalánosan bámulattal nézik, s azok a legközelebbi jövőben a „physique amusante” ban kitűnő helyet foglalandnak el. Azonban ezen képek tudományos érdeket is nyújtanak az azok előállitásábani fényképészeti módszer tekintetéből; s ezen képek alkotója, H i s l o p határozottan azt állítja, hogy nem minden kollodium alkalmas hozzá, azonban még most nem tudja, hogy miért; hanem egyik kollodiumot a másik után kisérti meg, mígnem használhatót talál. A kollodium tanulmányozása ezen képek által hihetőleg uj phasisba lépend. Rospini, ki oly sokat tett a stereoskop-képeknek Austriábani elterjesztésére, ezen mikrophotographiákat is legelőször hozá be ide, s azokat hihetőleg f. hó 26 án az alsóaustriai ipar-egyletnél előmutatandja. Ezen kis műtermékek igen illő pótlékot képeznek stereoskopkép gyűjteményéhez, melyet Ő legújabb időben Oroszországbóli képekkel szaporított. A moszkaui Kreml, s annak nagy harangja, a fényképészet valódi fénypontjai.”
1858 Hölgyfutár,  március 20. 260.o., a Külföld-rovatban

(A szövege  OCR-ezve.) Uj találmány a festészetben. Hislop, Londonban legközelebb kollodium segítségével, oly parányi képek készítését találta föl, mely képek csak jó mikroskopon át vehetők ki. — E képecskék minden parányiságuk mellett oly tiszták, hogy egy kölesszem nagyságú képen, mely egy síremléket ábrázol, több száz betű van, miket igen tisztán ellehet olvasni. Egy négyszög vonalnyi tért elfoglaló rajzon pedig, 7 személyből álló csoportozat látszik, melynek egyénei tökéletesen híven vannak lefestve a parányi képecskén. E módon — mely még Hislop titka — a legnagyobb acélmetszet a legparányibb térre rajzolható, s még pedig oly híven, hogy minden pontocskát meglehet látni a nagyitó üvegen át. Anyit azonban maga Hislop bevall, hogy nem minden kollodium képez egyaránt tiszta rajzokat; némelyik olyanná teszi a képet, mintha csipke fátyollal volna bevonva. Ennek okát még tulajdonképen nem tudja, de úgy hiszi, hogy több kísérlet után ezzel is tisztába fog jönni.” 
1863 Tömösváry László Magyar fényképész. Kézikönyv. Poldini Ede Pest van


Címlap
1863 Borsos és Társa Fényképészeti könyvecske
?

példány nem ismert
Hirdetés Vasárnapi Újság 1864. aug. 14
1863 Dr. Bardócz Lajos (1832-1898) A felfedezések és találmányok története. Pest, Emich Gusztáv (138-178. oldal )
?


"(...) az Akadémia (...) 1859-ben 70 arannyal jutalmazandó pályázatot hirdetett a felfedezések (...) történetének megírására. A pályázatot Bardócz jogakadémiai tanár nyerte." Fotolexikon

1864 Borsos és Társa Kipróbált biztos vények
?

példány nem ismert Vasárnapi Újság 1864. 34. szám
1864 Szentkuty István recepteket árul használati utasítással
?

példány nem ismert Hirdetés Vasárnapi Újság 1864. aug. 14
1865 Fehér Ipoly (1842 - 1909)  „ A fényképészet" Vasárnapi Újság, 1865. 10. sz. 113-114. p. 11. sz. 124-126 van

Az első oldal képe.
1871 Veress Ferenc (1832-1916) Valjon állandó-e a Chromophotographia? Kolozsvári Közlöny XVI. évf. 128. szám 1871. augusztus 30. (Sajtóvita Vastagh Györggyel) van



1871 Fehér Ipoly gimnáziumi Kísérlettani természettan, tankönyv ?


Farkas Zsuzsa: A fény vegyhatása
1872 Fényképészeti Lapok Kozmata Ferenc (1 példány)



Fotolexikon
1875 Tóth Mike (1838-1932) A fényképészet titkai műkedvelők és szakférfiak számára Budapest,  Lampel van


Címlap
1882-1888 Veress Ferenc (szerk.) Fényképészeti Lapok van



1884 Dr. Ring Ármin - A Fotografozásról (30 p.) Népszerű
Természettudományi Előadások Gyűjteménye.
VII. Kötet. 44. Füzet
Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyen, 1884 jan. 25-én. Hat ábrával.
Budapest Kiadja A K. M. Természettudományi Társulat 1884. 



Címlap képe
1886-1889 Fényképészeti Közlöny Halász Ágost és Paska Gyula (szerk.)



Fotolexikon

Az OCR-ezett szövegben hibák vannak, korrigálgatom de lassan megy... A digitalizált anyagok linkjeit még ki kell bogarásznom addig tessék guglizni, meg ilyenek...
Speciális: nem technikai szöveg, de nagyon jó leírása a dagerrotipista fényképezésnek  Nagy Ignác, Magyar titkok. Kilencedik füzet. Pest, 1845 - VII. Daguerreotyp. Link
Fotolexikon Akadémiai kiadó 1963, a fototörténeti címszavakat főleg Király Zoltán (1921-1963) szerkesztette. Itt az  529-533 oldalon található Szakirodalom szócikket használtam forrásnak.

Köszönet  az információkért és egyéb segítségekért az alábbiaknak (ABC sorrendben):

Cséka György, Grégász Miklós, Jean-Baptiste Gustave Le Gray (facebook nick),
Szabó Endre, Venczel Attila, Vincze Miklós
 

cimlapok


Adalék: Hevesi Iván: A magyar fotóművészet története
1958 Bibliográfia 236-238. old. (OCR, biztos van hiba benne)

A FÉNYKÉPEZÉS MAGYAR IRODALMA
(a megjelenés időrendjében)

1. SZAKMUNKÁK, AMATÖR-ÚTMUTATÓK, ÉVKÖNYVEK
Tömösváry László: Magyar fényképész. Kézikönyv fényképészek és műkedvelők számára. Pest., 1863.
Tóth Mike: A fényképészet titkai. Műkedvelők és szakférfiak számára. Szatmártt, 1875.
Ring Ármin: A fotografozásról. Budapest, 1884.
Gothard Jenő: A fotografia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra. Budapest, 1891.
Konkoly Miklós: Bevezetés a fotografozásba. Útmutatásul kezdő műkedvelőknek. Budapest, 1891.
Kiss Zoltán: A fényképezés gyakorlata. Szombathely, 1891.
Moller Miksa: A fotografálás elemei a műkedvelő és szakfotografusok számára. Budapest, 1893.
Moller Miksa: Fényképészeti Évkönyv. Budapest, 1894.
Moller Miksa: Vénygyűjtemény műkedvelők és szakfotografusok számára. Budapest, 1894.
Bessenyei József: Fényképek előállítása. Budapest, 1894.
Dr. Kenessey Pál: A fotografálás mestersége. Budapest, 1894.
Sennovitz (Szeghalmi) Gyula: Az amateur fényképészet kézikönyve. Budapest, 1897.
Bogdándy Sándor: Útmutatás műkedvelők részére. Nagyszalonta, 1899.
Kiss Zoltán: A fényképezés kézikönyve. Szombathely, 1902.
Sajóhegyi Béla: A fotografálás. Pozsony, 1902.
Kiss Zoltán: A gumminyomás gyakorlata. A pigment eljárás. Szombathely, 1904.
Dr. Meczner Sándor: A műkedvelő fényképezés kézikönyve. Sárospatak, Í904.
Dr. Kováts Elemér—dr. Purczell Béla—Steiner Béla: A művészi fotografozás évkönyve. Budapest, 1906.
Szeghalmi Gyula: Amatőr fényképészek könyve. Gyoma, 1906.
Faragó Géza: A művészi fényképezés évkönyve. Nagyvárad, 1906—1914.
Leopold Károly: Modern fényképezés. Budapest, 1910.
Pécsi József: Művészi fényképezés. Budapest, 1916.
Székely Aladár fényképei: Írók és művészek. Ady Endre és Ignotus előszavával. Budapest, 1916.
Grabovszky Artúr: Művészi fényképezés. Budapest. 1917. I)r.
Schuller Aladár: Fényképészeti recept könyv. Budapest, 1917.
Kiss Zoltán: Olaj és brómolajnyomás. Budapest, 1917.
Vidarény Iván és dr. Fejérváry Sándor: Az átnyomás kézikönyve. Budapest, 1923.
Székely Aladár fényképei: Ady. Móricz Zsigmond előszavával. Budapest, 1924.
Dr. Gyulai Ferenc: Gyakorlati fényképészet. Budapest, 1931.
Kassák Lajos: A mi életünkből. Budapest, 1932.
Kleeberg Zoltán és dr. Vigh Viktor: Gyakorlati fotolexikon. Budapest, 1934.
Dr. Sevcsik Jenő: Fényképezés. Budapest, 1936.
Dulovits Jenő: Művészi fényképezés. Budapest, 1938.
Rosner Károly: Magyar fényképezés. Évkönyv. 1939.
Kálmán Kata: Tiborc. Móricz Zsigmond bevezetőjével. Budapest, 1939.
Kálmán Kata: Szemtől szemben. Budapest, 1940.
Kreilisheim György: Régi magyar fényképezés. Budapest, 1941.
Kankovszky Tamás: Magyar művészfotók. Évkönyv. Budapest, 1945.
Mágori Varga Erzsébet: Népi kollégisták. Reismann János fényképei. Budapest, 1946.
Kálmán Kata: Tiborc új arca. Dr. Móricz Virág bevezetőjével. Budapest, 1949.
Ifj. Tildy Zoltán dr.: Kisbalaton. Budapest, 1964.
Ifj. Tildy Zoltán dr.: Napsütésben. Budapest, 1955.
Homoki Nagy István dr.: Gyöngyvirágtól lombhullásig. Budapest, 1955.
Reismann János szerkesztésében: Budapest. 1955.
Vajda Ernő dr.: Magyar növényvilág. Budapest, 1956.
Barabás János, dr. Gróh Gyula, Berty Imre, dr. Keipert Miklós, Evva Ferenc, dr. Gróh Gyuláné Molnár Margit: A fényképezés kézikönyve. Szerk.: Barabás János és dr. Gróh Gyula. Budapest. I—II. kiadás, 1954—1956.

Fotosorozat. Budapest, 1955—1957.

Németh József: Olcsó gép jó felvétel.
Polster—Lentz: 100 fotorecept.
Járai—Szegedi: Fényképezés műfénynél
Hevesy Iván: Nagyítás —- képkivágás.
Sziklai Dezső: Exponáljunk helyesen.
Kéri Dániel: Negatíveljárás.
Dr. Csörgeő Tibor: A fényképezés gyakorlata.
Reismann Marian: Gyerekfényképezés.
Kunfalvi Rezső: Téli fényképezés.
Szkita—Vadas—Veres: Hol a hiba?
Jónás Pál: Kisfilmes fényképezés.
Bence Pál: Természetjárók felvételei.
Heller Andor—Vámos László: Színes fényképezés. I—II. kiadás. 1956—1957.

Bence Pál, Rév Miklós és Vadas Ernő szerkesztésében: Művészfotók. Budapest, 1957.
Dr. Sevcsik Jenő: Fényképészeti ismeretek. Budapest, 1957.
Dulovits Jenő: így fényképezek. Budapest, 1957. .
Vadas Ernő—Németh József—Reismann Marian szerkesztésében: Magyar Fotóművészet. 1958.

2. FOLYÓIRATOK
Fényképészeti Értesítő. Szerk.: Tömösváry László. Pest, 1872—1873.
Fényképészeti Közlöny. Szerk.: Paschka Győző. Budapest, 1885—1889.
Fényképészeti Lapok. Szerk.: Veress Ferencz. Kolozsvár, 1889—1890.
Fényképészeti Értesítő. Szerk.: Tarczal Dezső. Nyíregyháza, 1893.
Fényképészeti Értesítő. Szerk.: dr: Moller Miklós. Boldogasszonyfa, 1894—1896.
Fényképészeti Szemle. Szerk.: Pejtsik Károly, Budapest, 1899—1900.
A magyar photo-club közlönye. Szerk.: Rexa Dezső- Budapest, 1900.
Amateur Fényképészek Lapja. Budapest, 1904.
Fotografia. Szerk.: Kiss Zoltán. Szombathely, 1904.
Az amatőr. Szerk.: dr. Kohlmann Artúr. Budapest, 1904.
A fény. Budapest, 1906—1918.
Szakfényképészek Lapja. Szerk.: Zsitkovszky Béla. 1896—1906.
Amateur Útmutató. Szerk.: Ruzicska Béla. Debreczen, 1904.
Kamera. Szerk.: Grabovszky Artúr. Budapest.
Fotóművészeti Hirek. Amatőr és művészfotografiai folyóirat (változó szerkesztői között Balogh Rudolf is) 1921-től.
Magyar Fotografia. A budapesti fényképészek ipartestületének közlönye (változó szerkesztői között Rónai Dénes és Pécsi József is) 1921-től.
Fotoélet. Fotóművészeti és tudományos szaklap. Szerk.: dr. Gyulai Ferenc. 1931— 1944.
Rádió és fotoamatőr. Szerk.: Horváth László. 1926-tól.
Új Magyar Foto. Szerk.: a Szerkesztőbizottság. 1953.
Foto. Szerk.: a Szerkesztőbizottság. 1954-től.


3. MAGYAR FÉNYKÉPEZŐK VAGY FOTOÍRÓK ÍDEGENNYELVŰ KIADÁSOKBAN
L. Moholy—Nagy. Fototek sorozat. Berlin, 1930.
I. Pécsi: Photo und Publizität. Berlin, évszám nélkül.
A. Kertész: Paris. Terte de Pierre Mac-Orlan. 1934.
Brossai: Paris de nuit. Texte de Paul Morand. Paris, évszám nélkül.
Photoillustrations magyar különszáma Rosner Károly bevezetésével. Paris, 1937.
K. Rosner: Ungarisohe Photographie. Berlin, 1939.
I. Hevesi/: Fotografias oom a Box. Sao Paulo, 1940.
I. Hevesy: Filtros fotografioos. Sao Paulo, 1940.
I. Hevesy: A paisagem na fotografia. Sao Paulo, 1941.
T. Kankovszky: Kamera und Kunst. Budapest, 1946.
Images de Russie. Photographies de Jean Reismann. Presentation de Pierre Courtade. A Páris, évszám nélkül.
Jenő Dulovits: Meine Technik, meine Bilder. 1956.

4. A SZERZŐ FOTÓTÁRGYÚ MUNKÁI
a)    Fotóművészet.
A modern fotóművészet. 1934.
A fényképezés művészete. 1939.
A fényképezés nagy mesterei, 1940.
Magyar tájak. 1942.
Fényképezzünk — jól és szépen. 1944.
b)    Fototechnika.
A fényképezés technikája. 1—8 kiadás. 1936—1943. Új, átdolgozott kiadás. 1957.
Alz infravörös fényképezés. 1—3 kiadás. 1935—1940.
Fényképezés box géppel. 1935.
Az arckép fényképezése. 1—3 kiadás. 1938—1941.
A színszűrő kézikönyve. 1938.
A nagyítás technikája. 1—6 kiadás. 1937—1942.
Az éjjeli felvétel. 1—3 kiadás. 1936—1939.
Fényképezés lámpafényen. 1—5 kiadás. 1937—1939.
A tájkép fényképezése. 1—2 kiadás. 1936—1938.
Fényképezés rossz időben. 1937.
Fényképezés túrán. 1—3 kiadás. 1935—1939.
Mozgó témák fényképezése. 1—2 kiadás. 1937.
Mindent pánra. 1—2 kiadás. 1937—1940.
Az expozíciós idő meghatározása. 1939.
Az éles kép. 1—3 kiadás. 1936—1939.
Fotografálás fénnyel szemben. 1—2 kiadás. 1937—1940.
Fényképezés télen. 1—3 kiadás. 1936—1940.
Fényképezési mesterfogások, tréfák és fortélyos felvételek. 1940.
Fényképezés a Balatonon. 1940.
A gyerekek fényképezése. 1940.
Fényképezés kisfilmes géppel. 1941.
Állatok fényképezése. 1942.
Fényképezés falun. 1943.
Ami kimaradt a fenti listából:

Magyar Fényképészek Lapja - A "Fényképészek köre" hivatalos közlönye. 1897-1904 Szerk.:
Löwinger Mór
Fényképészeti Értesítő (1893–1897)
Az amatőr. Szerk.: dr. Kohlmann Artúr. Budapest, 1904-1910
Fényképészeti Szemle. Szerk.: Pejtsik Károly, Budapest, 1899—1900 1928
Fotoművészet 1914

Javítások forrása: Baki Péter: A fotográfia és a magyar sajtó kapcsolata 1945-ig 2011